Ezért vagyunk mérgesek, ha éhezünk

Te is észrevetted már magadon, hogy ha rád tör az éhség sokkalta hamarabb leszel türelmetlen, ingerlékeny, sőt hovatovább egyenesen mérges?

Nos, ez egyáltalán nem véletlen, sőt a jelenséget már kutatások is vizsgálják. Mai írásomban pedig én is ezt veszem most górcső alá. Velem tartasz?

Az éhségérzet, mint olyan általában fáradtsággal is együtt jár, ám akadnak olyanok, akik a korgó gyomor hatására rendkívül feszültté, sőt rendesen mérgessé válnak. Persze ilyenkor joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy ennek mi is az oka, de ne aggódj máris kifejtem.

Angolosan: hangry

Ez az állapot olyannyira feltűnt a kutatóknak, hogy az angoloknak már külön szavuk is van rá, melyek a mérges – angry – illetve az éhes – hungry – szavak összeolvasztásából hoztak létre, melynek eredménye epésen a hangry.

Vagyis ez az állapot egyáltalán nem ismeretlen, mi mégis csak igen ritkán beszélünk róla, pedig a dolog globális méretű és ezreket, sőt százezreket érinthet, anélkül, hogy az illető pontosan tudná, hogy mi is a baja.

Az éhség hatására nőnek a negatív érzelmek

Ez evidensen hangozgat, de azért szeretném neked kifejteni. Ha éhesek vagyunk, akkor az felerősítheti bennünk a dühöt és az agressziót, ami bár közismert tény, mégis a pszichológiai hátterét csak kevesen ismerik. Eleve kevés kutatás vizsgálta meg ezt a folyamatot, de Amerikában azért csak-csak bevontak a „kísérletbe” 400 embert, akiknek a viselkedését folyamatosan monitorozták.

A vizsgálat egyik szakaszában az embereknek olyan fotókat mutattak, melyek pozitív vagy éppen semleges érzelmeket váltottak ki, majd ezután többféle módon is értelmezhető kínai jelekről kellet képeket nézniük, miközben arról kellet nyilatkozniuk, hogy mennyire éhesek, illetve, hogy ezek a képek milyen érzelmeket váltanak ki belőlük.

Mint a kutatásból kiderült minél éhesebbek voltak az alanyok, annál rosszabb véleménnyel voltak az általuk látott képről.

A Time.com írásában szó esik egy másik kutatásról is, melybe 200 főiskolás hallgatót vontak be. Őket két csoportra osztották. Míg az egyik megreggelizett, addig a másik nem s mindkét csoportot különböző stresszes szituációkban mérték fel.

Például olyan számítógépeken kellett dolgozniuk, melyek nem sokkal a munka befejezte előtt – nyilván nem véletlenül – elromlott. A beérkező tanár ekkor a diákokat vonta emiatt felelősségre, ezután pedig néhányukkal kitöltettek egy tesztet, melyben az érzéseikről kellett beszámolniuk.

A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy azok a diákok, akik nem ettek a feladat előtt sokkalta rosszabbul reagáltak erre a nem várt szituációra, mint azok a társaik, akik fogyasztottak reggelit.

Tehát mindkét tesz alapján egyértelműen elmondható, hogy az éhségérzet bizonyos mértékig, de felerősíti a negatív érzelmeket, ezáltal folyamatosan generálja a stresszt, az undort, illetve a haragot. Így azonban, ha tudjuk, hogy éhség hatására könnyedén felülkerekedhetnek rajtunk az érzelmek, könnyebben is teszünk ellene, például kiegyensúlyozott életmóddal, rendszeres étkezéssel, illetve testmozgással.