Manapság számos divatos diétáról hallani, ezek útvesztőjében pedig nagyon könnyű lehet elveszni, pláne ha nem kapunk a téma kapcsán megfelelő tájékoztatást.

Ilyen például a sokat emlegetett ketogén diéta, ami mostanában nagyon felkapott, de sokan nem igazán tudják, hogy eszik-e vagy isszák. Éppen ezért ma írásomban szeretném neked bővebben is kifejteni, hogy mi is valójában a keto és kiknek ajánlott valójában.
 

Mi is a ketogén diéta?

Nos, a ketogén diéta egy magas zsír és alacsony szénhidráttatalmú étrend, melynek során a szénhidrát megvonásával arra kényszerül a szervezet, hogy zsírokból fedezze az energiaigényét. „Normális” esetben a szervezet a szénhidrátokat gülózzá alakítja át, mivel azonban a ketogén diéta alatt ebből kevés áll a rendelkezésre, a máj úgy dönt kvázi, hogy a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bonja.

Vagyis ilyenkor a glükóz helyett a ketonok játsszák az ún. energiahordozó szerepét. A ketogén diéta egyértelműen nem javallt mindenkinek, de például hasznos lehet az epilepsziás betegek számára, ugyanis az efféle étkezés során megemelkedik a vér és az agy ketonszintje, ez pedig állítólag hozzájárul  a rohamok csökkentéséhez.

Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy egyéb más betegségek tüneteit is enyhítheti a ketogén étkezés: ide tartozik példának okán a 2-es típusú cukorbetegség, az autizmus, a depresszió, a migrén, a PCOS vagy éppen a Parkinson vagy Alzheimer-kór is.
 

Viszont nem mindenki bírja…

Csak úgy mint bármilyen egyéb étkezés esetén, a ketogén diéta is olyan, amit nem mindenki bír. A ketot még a paleo étrendnél is keményebbnek tartják, elsősorban a minimális mennyiségben fogyasztható szénhidrátok miatt.

A szervezet a diéta ideje alatt ugyanis gyakorlatilag túlélő üzemmódva kapcsol, ugyanis nem kapja meg azt, amiből alapesetben a legtöbb energiát nyeri. Ezenkívül további nehézséget jelenthet, hogy a testnek folyamatosan a ketózis állapotában kell lennie, vagyis ezen étrend során szigorúan tilos a bűnözés.

A ketózis akkor kezdődik el, amikor már a vizeletben is megjelennek a ketontestek, ami már akár a diéta elkezdése után néhány nappal megtörténhet. Ez egy egyszerű labor vizsgálattal egyébként kimutatható.
 

Most akkor ilyenkor mit lehet enni?

A ketogén diéta felépítése egyszerűnek tűnhet, ám betartása eleinte annál nehezebb. A napi kalóriabevitel kb 80 százaléka zsírokból áll, nagyjából 15 százaléka fehérjéből és a fennmaradó néhány százalék a szénhidrátoké.

Ráadásul nagyon oda kell figyelni a megfelelő vitamin, illetve ásványi anyag pótlásra is, különösen érdemes odafigyelni az omega-3 és a D-vitamin bevitelre.
 

Mit lehet enni?

Szóba jöhetnek a vörös és fehér húsok, a zsír, a tojás, a zöldségek, a vaj, a sonkafélék, az avokádó, illetve az olajos magvak, úgy mint kesudió, mandula vagy makadám dió.

Szigorúan tilos azonban a glutén, a hüvelyesek, némely gyümölcsök, a cukor, a rizs, illetve az alkohol bevitele.
 

Hozzá lehet szokni?

A kérdésre a válasz nyilván igen, ám ha úgy érzed, hogy a tested számára nem ez a megfelelő étrend, akkor semmiképpen se erőltesd. Kezdetben fáradékonynak, gyengének érezheted magad, van aki tapasztal remegést, vagy hányingert.

Ezek a tüneteket az első néhány napban normálisak, ám, ha hosszútávon is fennmaradnak, akkor mindenképpen el kell gondolkodnod rajta, hogy ez-e a számodra megfelelő étrend. Persze ez az étkezés – pláne, ha ez a számodra a megfelelő – a fogyást is elősegítheti.

Tetszett a cikk? Akkor tarts velem máskor is, ugyanis legközelebb a Dash diétáról rántom majd le a leplet!

Üdvözlettel, Katona Zoltán
személyi edző és táplálkozási szakértő

Értékeld te is a bejegyzést

(57 szavazat, átlag: 4,70 az 5-ből)

Loading...