Az evés, mint olyan egy rendkívül összetett kérdés és gyakorlatilag hosszú-hosszú órákon át beszélgethetnék arról, hogy mit és miért is eszünk.
Abban persze mindannyian egyetértünk, hogy az evés egy alapvető fiziológiai szükséglet, ám ha a kutatások eredményeit vesszük alapul, akkor megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy élelem nélkül, akár 40 napig is kibírná a szervezet, ellenben folyadék nélkül 8 nap alatt kiszáradnánk.
Persze most egy kicsit elkalandoztam, mert mai cikkeben a kényszerevésről szeretnék veled beszélni. Sokan vannak, akik azzal kerestek meg, hogy bármit is csinálnak egyszerűen nem tudnak lefogyni.
A legtöbbetekkel ilyenkor sokat beszélgetek és több alkalommal kiderült már, hogy az étkezést egyfajta pótcselekvésként élitek meg, ezzel próbáltok kompenzálni valamit, sok esetben úgy, hogy ezt észre sem veszitek.
A lelki gátakról már több ízben beszélgettünk, ugyanis a fogyás kapcsán ez egyszerűen elkerülhetetlen kérdés, hiszen nem egyszer kiderül, hogy a plusz kilók hátterében valamilyen blokk áll. Ennek pedig egyik kiváltója vagy okozója, ha úgy tetszik lehet a kényszerevés, ami nyilvánvalóan szintén valamilyen lelki gát függvénye.
Mai cikkemben szeretném nektek megmutatni a kényszerevés egyes típusait és egy kicsit arról is beszélgetünk, hogy hogyan is szokhatnál le róla.
A.) A Hangulatfüggők
Ha abból a tényből indulunk ki, hogy az evés egy alapvető fiziológiai szükséglet, akkor az evés elméletileg nem függhetne a hangulatunktól. Gyakorlatban ez azonban egyáltalán nem igaz, ugyanis rendszeresen, ha például rosszul érezzük magunkat megeszünk egy szelet sütit vagy egy tábla csokit, hiszen az édesség endorfint szabadít fel a szervezetben, ezzel pedig csökkentjük a bennünk tomboló stressz.
De azt például tudtad, hogy a mozgás ugyanilyen energiákat szabadít fel a testedben? Vagyis, ha csokoládé helyett, sétálnál egy kört a ház körül, akkor végső soron ugyanazt az eredményt érnéd el extra kalóriák bevitele nélkül. Sőt!
Persze én tudom, hogy ez baromi nehéz, éppen ezért tudom csak azt hangsúlyozni, hogy ez fejben dől el. Ha a vigaszevést választod akkor vállald annak a következményeit is!
B.) Vigaszevés
A vigaszevők azok, akik rosszkedvükben azonnal kajához – legtöbb esetben nasihoz, édességhez – nyúlnak és az érzelmeiket az étel adta örömmel igyekeznek csillapítani. Amikor úgy érzed, hogy szétesik minden, akkor azonnal kajához nyúlsz, mert csak ez nyújt vigaszt a nehéz percekben.
A szakértők véleménye szerint a túlevést, vigaszevést csaknem 80 százalékban az érzelmek okozzák. Szerintük a vigaszevők azért esznek, hogy így kompenzálják a stresszt, az érzelmi konfliktusokat és a mindennapi élet adta problémákat.
Persze a vigaszevésnek is létezik fiziológiai magyarázata. Az egész rejtély kulcsa a szerotonin szintben keresendő, ugyanis ez az a hormon, ami a nyugalom és a derű érzését váltja ki a testben. Ha azonban a szerotonin szintünk lecsökken, akkor az energiánk is kevesebb lesz és a hangulatunk sem lesz éppen rózsás.
A szerotonin szintet persze sok minden befolyásolhatja, a nőknél például menzesz ideje alatt jelentősen lecsökken, de a változókorba lépés során is csökkenhet annak szintje. Persze a mindennapi stressz okozta gondok is befolyásolhatják ennek szintjét, ilyenkor a legtöbben levertnek, bánatosnak és idegesnek érzik magukat.
A férfiak szerint ez sok esetben hiszti, pedig fiziológiai magyarázata ez és érdemes nevén nevezni a gyereket, így ugyanis könnyebben lehet „orvosolni” a problémát. Hiszen, ha tudjuk egy probléma gyökerét, akkor könnyebben megyünk elébe, mintsem ha sötétben tapogatózunk.
Hogyan szabadulhatsz meg a kényszerevéstől?
Tudom, hogy egész ideáig ez a kérdés motoszkált a fejedben, éppen ezért most, mutatok neked néhány tippet, amiknek a segítségével akár örökre megszabadulhatsz a kényszeres evéstől.
1.) Azonosítsd be mitől jön rád az ehetnék!
Érdemes lehet táplálkozási naplót vezetned és leírnod, hogy milyen emberek, ingerek, hatások érnek egy nap, milyen körülmények miatt szeretnél enni. Ha például a metrón utazva tör rád a frász és úgy érzed most kell egy csoki, írd le!
Hidd el, utólag visszanézve sokkal könnyebb lesz majd átlátnod az összefüggéseket és hamar rájössz majd, hogy mi váltja ki nálad a habzsolásra való kényszert.
2.) Nem mindegy, hogy fizikai vagy érzelmi az éhség
Erről már beszélgettünk, sőt fentebb is említettem, hogy nyilvánvalóan az evés egy fiziológiai szükséglet. Ám nem összetévesztendő az érzelmi evéssel. A fizikai éhség fokozatosan erősödik, míg az érzelmi éhség hirtelen tör rád, inkább kényszerként.
Úgy fogod érezni, hogy most azonnal enned kell valamit. Ha ez az érzés merül fel benned, akkor tudd, hogy nem fiziológiai szükségletről van szó, hanem valamilyen kényszerről.
3.) Ha rád tör az ehetnék inkább foglald el magad valamivel
Ahogy azt már fentebb is írtam az evés, főleg a nassolás boldogsághormonokat szabadít fel a testedben, ezért is nyúlunk sok esetben kajához, ha szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ám, ha te igazából nem is vagy éhes csak vigaszt keresel valamire, akkor érdemes lehet egy ilyen rád törő pillanatban inkább elfoglalnod magad valami mással.
Ez lehet akár valóban a mozgás, hiszen az ugyanúgy endorfint szabadít fel, de bármilyen más tevékenység is, ami örömet okoz a számodra. A lényeg, hogy próbáld meg elkerülni a kényszeres evést, nassolást. Persze ehhez kelleni fog egy nagy adag tudatosság és ez kizárólag fejben dől el, de ha nagyon akarod, akkor hidd el neked is menni fog!
A kényszerevés mentális oldala
A kényszerevés, más néven obszesszív-kompulzív zavar (OCD), egy súlyos mentális egészségügyi probléma, amely az érintettek mindennapi életét jelentősen befolyásolhatja. Az OCD-t gyakran olyan szokások és kényszerek jellemeznek, mint például a számolgatás, a kézmosás vagy a rendszerezés, amelyeket az egyén azért tesz, hogy enyhítse szorongását és aggodalmait. Most azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen gyermekkori és lelki tényezők lehetnek az OCD kialakulásában, valamint hogyan lehet megszabadulni a kényszerektől és a múlt traumáktól való gyógyulás felé haladni.
A kényszerevés lelki háttere
Az obszesszív-kompulzív zavar kialakulásának hátterében számos tényező állhat, és a pszichológiai aspektusok különösen fontosak lehetnek annak megértésében, hogy miért alakulhat ki valakinél ez a zavar.
Gyermekkori tapasztalatok és traumák
Gyermekkorunkban szerzett tapasztalatok, különösen a traumatikus élmények, komoly hatással lehetnek az érzelmi és mentális egészségünkre. Ha valaki gyermekkorában rendszeresen szorongott vagy olyan traumákat élhetett meg, mint a családon belüli erőszak vagy az elhanyagolás, az hosszú távú hatással lehet az érzelmekre és az érzékenységre. Ezek az élmények olyan mechanizmusokat alakíthatnak ki, amelyek a kényszerevés kialakulásához vezethetnek.
Kontrollvesztés és szorongás
Az OCD általában szorongásos zavarok közé tartozik, és az érintettek gyakran azt élik meg, hogy elveszítik a kontrollt a saját gondolataik és cselekedeteik felett. Ez a kontrollvesztés érzése erős kényszereket és rituálékat indíthat el, amelyekkel az egyén próbálja helyreállítani a rendet és csökkenteni a szorongást.
A múlt feldolgozása és a kényszerevés leküzdése
Azoknak az embereknek, akik beazonosították, hogy a múltjuk hatással van jelenükre és jövőjükre, fontos lépéseket kell tenniük a gyógyulás és a kényszerevés leküzdése érdekében.
Terápia és pszichoterápia
A pszichoterápia, különösen a kognitív-viselkedterápia (KVT), hatékony módszer az OCD kezelésére. A terapeuta segíthet az érintettnek azonosítani és megérteni azokat a káros gondolatokat és szokásokat, amelyek az OCD-t fenntartják. Ezután a terápia során olyan stratégiákat fejlesztenek ki, amelyek segítenek csökkenteni a szorongást és a kényszeres viselkedést.
Traumafeldolgozás
Amennyiben gyermekkori traumák játszanak szerepet az OCD kialakulásában, fontos lehet a traumafeldolgozás terápia. Ez a terápiás folyamat lehetővé teszi az érintettnek, hogy feldolgozza és megértsse a múltban történt eseményeket, és megtanuljon kezelni az ezekből adódó szorongást és stresszt.
Öngondoskodás és stresszkezelés
Az egészséges életmód, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás és stresszkezelő technikák alkalmazása mind segíthet csökkenteni a szorongást és javítani az érzelmi stabilitást. Az öngondoskodás és az egészséges életmód hozzájárulhat a kényszerektől való megszabaduláshoz.
Összegzés
A kényszerevés komplex probléma, amelynek leküzdése pszichológiai segítséget és öngondoskodást igényel. Azoknak az embereknek, akik beazonosították, hogy a múltjuk traumái vagy gyermekkori tapasztalatai hatással vannak jelenükre és jövőjükre, fontos lépéseket kell tenniük a gyógyulás érdekében. A terápia, a traumafeldolgozás és az öngondoskodás mind kulcsfontosságú tényezők lehetnek a kényszerevés leküzdésében, és a hosszú távú érzelmi és mentális egészség javításában.
Az önirányítás erejének módszere: A Homing segítsége a probléma felismerésében és kezelésében
Az önirányítás rendkívül fontos tényező a mentális egészség fenntartásában és a problémák kezelésében. Az önirányítás az az erő, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük, ha valami nincs rendben, és cselekedjünk annak érdekében, hogy megoldjuk a problémát vagy segítséget kérjünk. Ebben a folyamatban a Homing mint az önirányítás erősítésének módszere lehet segítségedre, ha azt gyanítod, hogy Te, vagy valamely ismerősöd, rokonod érintett lehet a kényszerevésben.
Az önirányítás fontossága
Az OCD vagy kényszerevés gyakran jár együtt azzal, hogy az érintettek hajlamosak elbagatellizálni vagy elkerülni a problémát. Ez a szorongás és a kényszeres viselkedés megszégyenítő természete miatt is bekövetkezhet. Az önirányítás ereje az, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük, amikor segítségre van szükségünk, és hogy ne hagyjuk, hogy a probléma tovább romoljon.
A Homing mint segítség
A Homing egy olyan módszer, amely segít megtalálni az utat vissza az önirányításhoz és az érzelmi stabilitáshoz. Ennek a technikának a lényege az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztése, amelyek alapvetőek a problémák felismeréséhez és megoldásához.
1.) Önismeret fejlesztése:
A Homing során első lépésként meg kell tanulnunk jobban megérteni önmagunkat, az érzéseinket és gondolatainkat. Ez magában foglalja az érzelmek felismerését és azokra való reagálás képességének fejlesztését. A kényszerevésre hajlamos emberek gyakran küzdenek azzal, hogy megértsék saját gondolataikat és érzéseiket, ezért az önismeret fejlesztése rendkívül fontos.
2.) Érzelmi intelligencia fejlesztése:
Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy megtanulunk kezelni az érzelmeinket, és hatékonyan reagálunk rájuk. A Homing segít abban, hogy megtanuljuk az érzelmeinket elfogadni, és hogy ne ítéljük el magunkat a szorongás vagy a kényszeres viselkedés miatt. Ez segíthet abban, hogy könnyebben felismerjük, ha segítségre van szükségünk, és hogy képesek legyünk azt kérni.
3.) Keress bizalommal!
Az OCD vagy bármely mentális egészségügyi probléma felismerése és kezelése nem könnyű, és senkinek sem kellene egyedül küzdenie vele. Ha úgy gondolod, hogy Te vagy valamely ismerősöd, rokonod érintett lehet a kényszerevésben, ne habozz segítséget kérni. Beszélj szakemberrel vagy szakértővel – ha úgy gondolod kereshetsz engem is – aki segíthet a diagnózisban és a kezelés kiválasztásában. Az önirányítás és az érzelmi intelligencia fejlesztése segíthet abban, hogy megértsd és megoldd a problémát, és hogy visszanyerd az életed felett való kontrollt. Ne feledd, hogy soha nincs késő segítséget kérni, és mindig van remény a gyógyulásra.
Te hogyan állsz a “kajával”?
Értékeld te is a bejegyzést
(91 szavazat, átlag: 4,73 az 5-ből)
Loading...