Ebben a cikkben kissé rendhagyó leszek, körüljárjuk azt, hogy vajon egy étel hordozhat-e valamiféle üzenetet? Ha igen, akkor mik azok a rejtett kódok, belső programok, melyek befolyásolják a viszonyodat azzal, amit megkívánsz, amit megeszel. Miért nem fogysz, vagy alakulsz úgy, ahogy betervezted?
Enni mindenki szeret, ez teljesen normális
A táplálkozás az egyik legősibb vágyunk szükségletünk, az élet fenntartásának elemi része. Viszont az evés egyben társadalmi viselkedéssé is vált a történelem folyamán. Gondoljunk csak arra, hogy minden kultúra szabályozta valamiképpen azt, hogy ki mit ehet, mikor, hogyan ehet – egyes ételfajtákhoz hiedelmek rítusok kapcsolódtak. Sőt, akár egyes ételféléken belül is működnek a “szabályok”.
Mondok erre egy egyszerű példát, mondjuk a csirkét.
Az neked is biztosan megvan, hogy otthon ki kapja a mellét, ki eszi a combját, a szárnyát – a családi ebéd máris több, mint egy tál étel, viszonyokat, preferenciákat, információkat tükröz. Sőt, sok kultúrában másképp bontják a csirkét, mint általában itthon szokás. Például egyes keleti országokban kicsontozzák az egészet és apró falatnyi darabokban kerül az ételbe, így mindegy, melyik része kinek jut.
Az étel egyfajta társadalmi jelzés
Jelentősége van annak, hogy ki vehet először az ételből, vagy mivel kínáljuk meg a vendéget, mit “illik” enni reggelire, vagy vacsorára. Az étel bőségesen hordoz külső és belső információkat.
De az evés egyfajta belső bioprogramozást is jelent
A szülők a világ minden táján meg akarják tanítani gyermekeiket megfelelően viselkedni, reagálni a dolgokra, azaz mit csináljanak és azt hogyan. De nem csak a család, hanem a közösségek, a társadalom, a média is alakítja a személyiséget, a viszonyulást. Ez végül öntudatlan, belső elvárássá, szokássá alakul és nehéz külön felismerni, mert annyira természetesnek vesszük. Ezt hívom én “biporogramozásnak”.
A bioprogramok mentálisan, lelkileg, testileg bennünk futnak és hatással vannak az evési szokásainkra is..
Kialakulások születésünkkor kezdődik (sőt, némely esetben akár már fogantatásunk előtt).
Ezek egyfajta belső mintázatok, kommunikáció – azaz mit csináljunk, és amit csinálunk hogyan is csináljuk. Lehetnek utasítások, tiltások, gátló parancsok, vagy épp szokások, stratégiák az élet kihívásaira.
Ennek mentén hozzuk meg döntéseinket
Ez hatással lehet arra, hogy valamit megegyünk, vagy ne együnk meg és arra is, hogy a szervezetünk raktározza vagy felhasználja a bevitt táplálékot, vagyis az anyagcserénkre.
A szakirodalom szerint az anyagcsere nem más, mint anyag-, energia- és információáramlás!
Ez szabályozza a fogyásodat is
Ha fogyni szeretnél és azt akarod, hogy minél kevesebb “szenvedéssel, koplalással” járjon, sőt az eredménye is tartós legyen, akkor a belső programoddal kell kezdeni. Bármi más, amit kintről diktálnak, az csak időleges lesz.
Ettől buknak el a hollywoodi villámdiéták és a meggondolatlanul a netről összevarázsolt tippek. Mert pont nem rólad szól, hanem egy külső elvárásnak, képnek akarsz megfelelni. Mert nem tisztelik a testük idejét, működését és egy hét alatt szeretnének sokan csodát.
Az anyaggal (táplálkozás) és az energiával (mozgás) sokan foglalkoznak és megfogalmazásuk alapján igen egyszerű a siker receptje: “egyél kevesebbet és mozogj többet”. Ez azonban valamiért sokszor nem működik.
Betartod a diétát és mégsem akar mozdulni a mérleg mutatója?
Te is rendelkezel egy belső testsúlyszabályzó rendszerrel, amely meghatározza, hogy a tested raktározó vagy felhasználó üzemmódban van-e anyag, energia és legfőképpen információ szinten. Megfigyelted már Te is, hogy alig ettél valamit, talán még mozogtál, sportoltál is, mégse fogytál? Ennek az oka az általam „Rejtett inger és válasz Éhség!” –nek elnevezett állapot.
Az étel, amit magadhoz veszel fizikai anyag, de mégis hordoz egy belső információt.
Ezt az információt hasznosítod, akár tudatosan, akár nem. Ha feszült vagy, fáradt, ideges, akkor a szénhidrátok, cukrok jelenthetnek egyfajta nyugtató, elégedettséget adó érzést. A baj ott kezdődik, ha a feszültség oldására kizárólag az ételt használod és nem az okot szünteted meg, vagy fogadod el – amitől feszült és elégedetlen vagy. Ekkor jön a hirtelen és drasztikus diéta és ezzel együtt előbb-utóbb a bűntudat, amikor megszeged, vagy feladod.
A “fogyókúrás” epizódok hizlalnak
Az elmúlt tíz év alatt azt láttam, hogy az emberek akkor híznak vissza, (vagy szednek fel még többet) amint abbahagynak egy kontrollált, irányított, keretek között lévő táplálkozást. Ilyenkor elszabadul a pokol és kényszert éreznek arra, hogy mindent bepótoljanak.
De akkor mi a megoldás?
Jobban hiszek abban, hogy közösen feltérképezzük, kikísérletezzük, összeállítjuk azt a táplálkozási kultúrát mely betartható, finom, egészséges, tápláló, fogyást generál és hosszútávon fenntartható.
Emellett az információk megtalálása is fontos, mert az emberek nem pusztán az étel után sóvárognak, hanem valami más iránt. Ezt kell megkeresni és ehhez egy jó út lehet, a HOMING program.
Ha te is valami ilyesmit keresel írj nekem: zoltan@homing.hu
Üdvözlettel, Katona Zoltán
Életmód Tanácsadó